Könyv -

Archív ‘Könyv’ kategória

Benyovszky Móric Japán kapcsolódásai

2013 május 7 |

Madagaszkár XXI. századi utazója, a Benyovszky hagyományok ápolója, Cséke Zsolt barátunk hívta fel a figyelmet az alábbi írásra. A források feltüntetésével közöljük, a mind teljesebb Benyovszky Móric portré gazdagítása érdekében. – G. N. Gy.

Benyovszky Móric (született Verbón 1741-ben, meghalt Madagaszkár szigetén 1786. június 4-én) tizennégy éves korában belépett a császári hadseregbe és a hétéves háborúban több csatában (Prága, Schweidnitz) kitüntette magát. Valami erőszakos birtokháborítási ügy miatt Lengyelországba menekült és a lengyel szabadcsapatba lépett be. Az oroszok elleni háborúban hősies védekezés közben, lovascsapata élén elfogták és Kamcsatkába hurcolták. Itt 1771 májusában zendülést szított az orosz kormányzó ellen, s kilencvenhat társával együtt csak a kormányzó leánya, Afanázia segítségével tudott megszökni.Csodálatos szökésének történetét, melyet a szerelmes Afanázia kíséretében tett meg, az 1790-ben Londonban megjelent önéletrajzából ismerjük. (Memoirs and travals of Mauritius Augustus Count de Benyovszky.)

A szökevények május 14-én a Kamcsatkából Japánba átnyúló Kurili-szigetsor legészakibb két szigete között kivitorláztak a Csendes-óceánba és május 19-én kikötöttek az akkor még teljesen lakatlan Bering-szigeten. Benyovszky tette partra a sziget első telepeseit, azokat a kísérőit, kik lázadást kezdtek ellene. Bering-szigetéről délnek hajóztak és az Aleuti-szigetek mentén elérték „Alaksina ország” partjait. (Így nevezték a csukcsok Alaszkát.) Június 26-án hagyták el az Aleuti-szigeteket és hétnapi bolyongás után értek partot a szigeten. Kínaias arcú embereket találtak itt, kiktől napernyőt, pipát, dohányt kaptak. A napernyő „olajjal pácolt papírból volt készítve és kínai, japáni díszítményekkel festve. A pipát valami fehér fémből fúrták, a dohányzacskó hímzett atlasz volt… Mindezekből azt láttam, hogy a szigetlakók a japániakkal kereskednek.” Tovább »

Ide írva Könyv |

1 megjegyzés »

Benyovszky Móric és a malgasok földje – könyvbemutató a Magyar Földrajzi Múzeumban

2012 szeptember 17 |

Benyovszky Móric és a malgasok földje

Cséke Zsolt Benyovszky Móric és a malgasok földje című, a Publikon kiadónál megjelent könyvét 2012. szeptember 11-én mutatták be Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban. A programon köszöntőt mondott Kéri Mihály, Érd Megyei Jogú Város Oktatási és Művelődési Bizottságának elnöke, és a könyvet Madagaszkár szigetét saját élményi alapján ismerő dr. Kubassek János geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója mutatta be. A könyvbemutatón bevezetőt mondott, a hazai Benyovszky kutatásokról és a magyarországi Benyovszky hagyomány ápolásáról megemlékezett G. Németh György újságíró, a 2002-ben alapított Magyar Madagaszkári Baráti Társaság elnöke.

Benyovszky ottjártakor az európaiak nem igazán ismerték a Nagy Vörös Szigetet – Madagaszkárt. Az 1770-es években csak a sziget part menti településein fordult meg fehér ember. Benyovszky Móric azonban egy kereskedelmi telep kormányzójaként több feltáró expedíciót szervezett a sziget belsejébe, eredményei gazdagították a földrajztudományt, fehér foltokat tüntettek el Madagaszkár térképéről. Tovább »

Ide írva Könyv |

Nincs megjegyzés »

Anyakönyvi adat

2012 július 2 |

Ez az az anyakönyvi adat, amelyre Benyovszky 1746-os születését alapítják. Evvel terelték el a Révayak Benyovszky Móric születési körülményeiről Jókay és más szerzők figyelmét is.

Csakhogy ennek a Benyovszky gyereknek a nevében – a mi Benyovszkynk keresztnevei közül – csupán egy szerepel. S bár ez éppen a Móric – amely lehetővé tette az 1746-os születés valószínűsítését, sőt “bizonyítását”-, mégsem tekinthető Benyovszky 1746. évi születése bizonyítékának. Nemcsak azért, mert a név-sor többi tagja nem egyezik a a mi Benyovszkynk további keresztneveivel, de azért sem, mert itt a nevek sorában megjelenik a másik amerikás testvér, Ferenc – pontosabban Franciscus Seraph. /Seraphicus/ – neve is, amely a madagaszkári Benyovszky nevei közül ugyancsak hiányzik.

Ez a névismétlés Benyovszky Sámuel és Révay Róza gyerekeinél rendszeres jelenség, … csak éppen a mi Benyovszkynkra nem illik. Azt, hogy Ő a Móric-Ágost (és Lajos) neveket viselte, a Maczunda-féle bizonyítványon és egyéb saját adatain kívül egyrészt a lányai születési anyakönyvi adatai, másrészt a két fiú-unokájának keresztnevei dokumentálják.( Ezeket az adatokat az előadás-anyag honlapra került írásbeli változatában részletesen közöltem, és némelyiküket Merényi-Metzger írása is dokumentálva közli.) Jeleztem, hogy egyéb bizonyítéki adataim is vannak – még a titokzatos Aladár név használatra is -, ezeket azonban a következő évfordulóra tartogatom. Az eddig előtárt adatok közül az 1760-ban írt levél kézírása, akár minden további bizonyítás nélkül is mindennél határozottabban “bizonyítja”, hogy Benyovszky nem lehetett mindössze 14 éves suhanc amikor azt írta, s ami ebből az 1746-os fiktív születési dátumból következnék.

Tovább »

Ide írva Könyv |

Nincs megjegyzés »