Archív ‘Könyv’ kategória

Társaságunk ajánlásával

Néhány hónapja alakult és már megkezdte tevékenységét Magyarországon az Irány Madagaszkár csapata, amely Madagaszkár, mint turisztikai desztináció képviseletét látja el Magyarországon és utazásokat szervez a szigetországba. Céljuk, hogy minél több honfitársunk fedezhesse fel ezt a különleges országot. Somogyi Orsi képviseletvezető több szállal is kötődik a gyönyörű Indiai-óceáni szigethez. Férje malgas (madagaszkári), ő maga is közel három évet élt, dolgozott Madagaszkáron. Vele beszélgettünk, az érdeklődők tájékoztatására.

Kérdés: Madagaszkárt még nem fedezték fel maguknak a mai magyar utazók. Pedig az első európai, aki híressé tette a világ negyedik legnagyobb szigetét, magyar volt. Benyovszky Móric XVIII. századi kalandozásai igazán kedvet hozhatnának ehhez. Ön is így gondolja?
Igen, így van: bár a magyarok pozitív képeket csatolnak Madagaszkárhoz és nevét említve szinte mindenkinek eszébe jut Benyovszky gróf, aki e messzi szigetországot hazánkkal összeköti, ennek ellenére Magyarországról turistaként kevesen keresik fel a szigetet. Az a benyomásom, hogy paradicsomi, szépséges helynek tartják, de mégsem gondolnak rá turisztikai úticélként. Valószínűleg azért, mert itthon egyelőre kevesen tudják, hogy Madagaszkár a legnépszerűbb egzotikus desztinációkkal vetekedő gyönyörű természeti és kulturális látványosságokat nyújt, ugyanazon az áron.
Tudtuk-e például, hogy a madagaszkári állatvilág és növényvilág 80%-a endemikus, azaz a világon egyedül itt találjuk meg, sehol máshol? Vagy hogy a több szavazáson is a világ egyik legszebb szigetének választott Nosy Be szigete is itt található? A mozifilmből jól ismert lemúrok, más néven makik is csak Madagaszkáron őshonosak, és a világ legkisebb és legnagyobb kaméleonja is e szigeten él. A növényvilág nem kevesebb, mint 6000 fajt számlál, összesen 930 orchidea faj található a szigeten, emellett az ország a világ legnagyobb vaníliatermesztője. A világ harmadik legnagyobb korallzátonya Madagaszkár nyugati partjainál terül el, a világ egyik legfontosabb hosszúszárnyú bálna-megfigyelő helye a Madagaszkárhoz tartozó, a keleti partnál fekvő gyönyörű Sainte-Marie szigete. És még sorolhatnám…Szeretnénk, hogy tevékenységünknek köszönhetően minél több ember ismerje meg Madagaszkár különleges turisztikai vonzerejét és látványosságait, és egyre többen gondoljanak az országra esetleges úticélként…

Kérdés: Mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért, Ön és csapata reményt keltő vállalkozásba fogott. Megismertetni a magyarokat Madagaszkárral. Esetleg Benyovszky nyomában?
Igen, Benyovszky fontos láncszem a történetben. Én mindig úgy éreztem, mintha nekünk, magyaroknak valahogy ”családi” kapcsolódásunk lenne ehhez a távoli országhoz, neki köszönhetően. Benyovszky színes, szimpatikus egyénisége, kalandos élete, humánus cselekedetei ráadásul összecsengenek fejünkben a Madagaszkárról alkotott képpel – és ráadásul ez a kép szinte teljesen hiteles, mert Madagaszkár is ilyen: színes, sokrétű, kalandokkal és legendákkal teli, szeretnivaló, és az állandó mosoly és nevetés hazája. A szolidaritás, a humánus hozzáállás pedig elkerülhetetlenül utazásunk részéve válik: látva a helyi lakosság alacsony életszínvonalát, szegénységüket és problémáikat, valamint az ennek ellenére örök mosolyt és pozitív hozzáállásukat, újjáértékeljük a saját életünket és felébred bennünk a segíteni vágyás, mint ahogy Benyovszkyban is lehetett…
Ezt megerősítették azok a magyar turisták is, akiket eddig kiutaztattunk, és akik élményeik hatására utazásuk után továbbra is valamilyen kapcsolatban szeretnének maradni Madagaszkárral – akár itthonról, Magyarországról is. Bízunk benne, hogy tevékenységünknek, valamint a „szájról-szájra” hatásnak köszönhetően idővel egyre több magyarnak lesz ilyen személyes kapcsolata az országgal és fedezhetik fel ezt az egyedülálló világot, „Benyovszky után szabadon”.

Kérdés: Kockázat veszélyek? Akárcsak Benyovszky korában?
Benyovszky korához képest azért ma már sokkal jobb a helyzet…  Madagaszkárra például nincs kötelező védőoltás, de ha kalandos, sokat túrázós útra megyünk, illetve akár nomád körülmények között is tervezünk tartózkodni, akkor ajánlott a hepatitisz A,B, a tetanusz, diftéria és tífusz védőoltások beadatása. A Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont meg tudja adni a szükséges információkat. Előfordulhat még malária (évszaktól és régiótól függően), ezért érdemes megfontolni malária gyógyszer szedését az utazásunk idejére.
A személyes biztonságot illetően néhány alapvető szabályt kell betartani, a malgas emberek ugyanis alapvetően nagyon vendégszeretőek és barátságosak. ….Az is igaz azonban, hogy nem mindenkinek való desztináció. Aki a modern világunkban megszokott színvonalat, gyorsaságot és kényelmet szeretné fenntartani, és nem szeretne semmilyen téren lemondani erről, nekik valószínűleg nem ez lesz az ideális úti célja. Aki a hatalmas all inclusive üdülő resortok nyújtotta nyaralást kedveli a napernyőkkel borított tengerparttal, bevásárló utcákkal és éttermek sokaságával, ő sem Madagaszkáron fogja megtalálni a számítását – de ha mégis ide akar jönni, akkor nagyon körültekintően kell megválasztani azt a néhány luxus-szállodát, amely ehhez egyáltalán valamennyire hasonló szolgáltatásokat nyújt…
Ezekre fel kell készülni az út előtt, hogy ha megtörténik, ne érjen váratlanul és a megfelelő rugalmassággal tudjuk kezelni. Végig tartsuk az eszünkben, hogy a mosolyok, a napsütés, a gyönyörű tengerpartok és varázslatos természet ellenére egy nagyon szegény országban járunk – ha megértéssel, empátiával és nem az itthoni elvárásokkal viszonyulunk a helyiekhez és a körülményekhez, akkor csodálatos útban lesz részünk.
Kérdés: Az Ön következő utazása Madagaszkárra?
Valószínűleg jövő évben utazunk, hogy bemutassuk a tavaly, már Magyarországon született kislányunkat a malgas nagyszüleinek, nagybátyjainak, nagynénjeinek és unokatestvéreinek

„A munka legyen hivatás.” – SOMOGYI ORSI:

“Számomra nagyon fontos, hogy a munkám egyben hivatásom is legyen – így tudok örömmel dolgozni, kreatívan eredményeket elérni, és ezáltal érzem teljesnek az életemet. Hogy ez megvalósuljon, sokszor kellett hoznom merész döntéseket, felvállalnom nehézségeket, és mindvégig hinnem abban, hogy a helyes, a saját utamon járok. Boldog vagyok, mert mindez megérte és meghozta a gyümölcsét; ma gyerekkori álmom (a turizmus)és felnőttkori szerelmem (Madagaszkár)a munkám és hivatásom.
Munkahelyek: Budapest, Irány Madagaszkár – képviseletvezető Madagaszkár, Hotel Solidaire Mangily*** – szállodaigazgató Budapest, Magyar Turizmus Zrt. – rendezvényszervező és utazásszervező (külföldi újságírók, utazási irodák magyarországi tanulmányútjai), Madagaszkár, WWF – önkéntes ökoturizmusban, Budapest, Liberty Incentives&Congresses utazási iroda – incentive utak szervezője, francia és angol piacon, Korzika, Ajaccio, Hotel Eden Roc**** – recepciós és felszolgáló Diploma: Budapesti Gazdasági Főiskola, Idegenforgalmi szak.

‘ Your Incoming Tour Operator ‘

MAGYAR VOLT-E BENYOVSZKY ?

A Facebook oldalakon kibontakozó vitához, nagyon szubjektív és gyakran valótlanságot állító, tudatlanságot tükröző véleményekhez a budapesti Benyovszky Társaság az alábbiakat kívánja hozzáfűzni. Az írás  szerzője  dr. Lugosi Győző történész, egyetemi docens, azon kiváló kevesek közé tartozik, aki évtizedek óta  foglalkozott a témával. Több írása és konferencia előadásai hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük: ki is volt Benyovszky Móric. Véleményét szívesen ajánljuk a szlovák nemzettudat építőinek a figyelmébe is.

Tehát arról van szó (amit jó párszor elmondtam, sőt, le is írtam az elmúlt években, évtizedekben), hogy az a kérdés: “Szlovák volt-e Benyovszky?” (csakúgy, mint az, hogy “Magyar volt-e Benyovszky?”) feltehetetlen, pontosabban: episztemológiai csapdát rejt. A kérdés ugyanis a nemzethez tartozás (nemzeti identitás) modern – a XIX. századi polgári/kapitalista fejlődés nyomán/következtében konstituálódott s ma is fennálló – összetevői, tartalma szerint tétetik fel, amitől lényegileg különbözött a XVIII. század közepén, az átalakuló Kelet-közép-Európában, s jelesül a Habsburg Birodalom függésében létező Magyar Királyság kötelékében élő, az identitások (önazonosságok) rendkívüli sokféleségével megáldott/megvert emberek viszonya ahhoz, hogy mi “magyar” vagy “szlovák”. Másként fogalmazva: egy családi vagy szomszédsági körben tótul (a “szlovák” szó ui. neologizmus, amelyet majd csak a XIX. század első felében induló szlovák nemzeti “ébresztők” vezetnek be) beszélő Nyitra vármegyei (mondjuk, verbói) kis- vagy középnemes (mint amilyen Benyovszky családja is volt) minden további nélkül tekinthette magát magyarnak, ti. a Magyar Királysághoz (a Magyar Szentkorona Országaihoz) tartozónak, egyszersmind a Habsburg uralkodó, Mária-Terézia vagy II. József hűséges alattvalójának. Mindazonáltal – és annak ellenére, hogy úgy tudom (régen olvastam róla, ezért nem vagyok biztos benne – ellenőrizni kellene), Benyovszky édesanyja tótul írta meg végrendeletét -, a Mémoires et voyages (tehát az emlékiratok eredeti, francia szövege) alapján, nevesen az ott szereplő malgas nevek átírását látva (emlékszem pl. erre a törzsfőnök-névre, hogy “Ciewi”, ami malgasul “Tsievi”: a “c” hangot” “c” betűnek csak magyarul beszélő ember ír le), nekem úgy tűnik (annak idején ezt említettem is a Századokban megjelent tanulmányomban), hogy Benyovszky anyanyelve magyar volt, vagyis vszleg a sok, általa kisgyermekkortól magától értetődő módon beszélt nyelv közül a magyar volt számára a “legotthonosabb”, és bár sose fogjuk megtudni, így volt-e, alighanem a magyar volt az a nyelv, amelyen kisgyermekként édesanyja hozzá szólt… Ez azonban – még egyszer hangsúlyozom – nem elég ok arra, hogy önkényesen, a későbbi/mai nemzetfelfogás  szerint akár magyarnak, akár tótnak/szlováknak “nevezzük ki”.

Dr. Lugosi Győző

SZLOVÁK VOLT-E BENYOVSZKY ?

A Facebook oldalakon kibontakozó vitához, nagyon szubjektív és gyakran valótlanságot állító, tudatlanságot tükröző véleményekhez a budapesti Benyovszky Társaság az alábbiakat kívánja hozzáfűzni. Az írás  szerzője  ismert jogtörténész , azon kiváló kevesek közé tartozik, aki évtizedek óta kiemelkedő kutatásaival kíván hozzájárulni a valódi “Benyovszky-kép” kialakításához. Véleményét szívesen ajánljuk a szlovák nemzettudat építőinek a figyelmébe is.     

Egy felvidéki szlovák állampolgárságú magyar szerző etnoszociológiai témában írt könyvének címe: “Viharvert nemzettudat”. Amit a cím állít, súlyos realitás. A Kárpát-medence XX-XXI. századi történelmének kivétel nélkül mindenkit sújtó, kölcsönös ellenérzéseket és sérelmeket generáló  aktuálpolitikai képződménye. Röviden szólva ez a háttere és magyarázata annak a felbuzdulásnak is, ami a facebook-on most épp Benyovszky származását környékezi. Ami pedig magát az érveket és ellenérveket összegző “Szlovák volt-e Benyovszky” című cikket illeti, a lehető legjobb példa arra, hogy milyen viharokat kavarhatnak például a Wikipédiá/k/ból nyert “adatok”, különösen, ha azokat ráadásul még felületesen is kezeljük!

Nézzük az érveket, pro és contra:

1/ A szlovák wikipédia  (természetesen, de mi legyünk mégis méltányosak, s “elhallgatás” helyett vélelmezzünk csak mulasztást vagy ‘wikipédikus’ tájékozatlanságot)  nem tulajdonít jelentőséget annak a ténynek, ami magyar oldalon genealogice nagyonis lényeges: hogy ama bizonyos lengyelországi száműzetésbe került család nota bene: magyar volt. Egyes adatok arra utalnak, hogy Vági volt a nevük, s a Mosoni-kapu környéki birtokukról, … tehát egyáltalán nem “szlovák nyelvterületről” szakadtak Lengyelországba.  S hogy ott, a lengyel nyelvi környezet ellenére nem (mégsem) váltak virtigli lengyellé, jelzi az, hogy amint a száműzetés oka elmúlt, fiaik hazajöttek Magyarországra, és vitézséggel kitüntetve magukat, rehabilitálódtak, visszaszerezték magyar nemesi jogállapotukat, és elveszített birtokaik helyett új adományban részesültek. (Talán egykori magyar nevüknek is szerepe, például nosztalgikus szerepe volt a vágmenti birtokadományban.)

2/ Önmagában annak, hogy valaki milyen nyelvi vagy települési környezetben született, él, egzisztál, netán még beszéli is az adott nyelvet, semmiféle szerepe nincs az identitásra.  Aki ennek az ellenkezőjét állítja, egyben azt is állítja, hogy például egy angol gyarmati tisztviselő és annak gyereke, pusztán a nyelvi és etnikai közeg révén egyszercsak malájjá, vagy más egyéb szinesbőrű bennszülötté válik. …

Vagy vegyük például Benyovszky madagaszkári ampanszakabéságát.  Vajon Benyovszky ettől levetette volna magyarságát, avagy feltételezett szlovákságát, és malgassá vált? … Ugye mekkora naivitás? …

3/ A nyelvi közeg csupán annyiban meghatározó, hogy gyakorlatilag az adta a testvérpár adománybirtokainak nevét. Így adta Benjámin birtokának a szláv Benyó változat alapján a BENYOV nevet, ami azt jelenti, hogy “Benyóé”, és Urbán birtokának az URBANOV helyevet, ami azt jelenti, hogy Urbáné. Így ragadt rájuk aztán,  valószínű, hogy nem szlovák, hanem lengyel reminiszcenciával  a Benyovszky és Urbanovszky név: s jellemzően a magyar toleranciára, ezt a nevet a magyar közeg is tiszteletben tartotta, s tartja a mai napig is.

4/ Ehhez már csak azt kell hozzáfűzünk, hogy Benyovszky, sok külországban megfordulván, a nevét nem ‘szlovákosan’  írta, hanem rendszerint csak magyar vagy lengyel módra, avagy az épp adott nyelvi környezet ortográfiája szerint.

(És ha már a “helyesírásnál” tartunk, nem “Brutóc”, hanem “Brunóc”!)

5/ A Szentgyörgyi gimnázium “anyakönyve”   – ami valójában csupán osztálykönyv –   nemcsak a szlovákok által idézett egyetlen helyen szerepelteti a Benyovszky nevet, hanem   – nota bene –   két évfolyamon: s ezek közül az első bejegyzés szerint a család “magyar nemes”. A következő évben, más kézírással áll a megváltoztatott etnikai adat. Vajon mi lehet az oka a változásnak? … Netán a tanári befolyás? Ugyanis iskolai felsőbbségi szándék, indíttatás, kezdeményezés nélkül a változtatásra aligha kerülhetett sor. Ahogy a korábbi magyar adat se kerülhetett körtudomással ellentétesen az”anyakönyvbe”.

6/ Vajon az angol Wikipédia mennyiben autentikusabb forrás Benyovszky-identitási kérdésekben, mint akár a magyar akár a szlovák?

7/ Vajon komolyan vehető-e az az érv, hogy “‘akármilyen volt is a család nemzetisége, az nyilvánvaló, hogy a család szlovák környezetben élt, tehát Benyovszkynak erős szlovák kötődései is lehettek”???

Ettől lett volna szlovák?

Komolyan gondolható, hogy a jobbágyok, a cselédség vagy a szomszédság, netán a baráti kör egyes tagjainak nyelve határozta meg a Benyovszky család identitását? Az hogy ők maguk milyen nyelven beszéltek, milyen nyelven írtak családon belül egymásnak, az mit se számít? Ugyanis a családi nyelv dokumentáltan is a magyar volt.

8/Komolyan gondolható, hogy amit a saját identitásáról maga Benyovszky mond, arra a “Vivát Benyovszky” c. XX. századi film a legautentikusabb forrás? Természetesen a magyar változatban meghagyták magyarnak, a szlovák változatban viszont szlováknak vallja magát. …

DE mi az, amit erről Ő maga írt? Az hogy “magyar nemes”. Persze ettől még lehetne akár szlovák származású is, csakhogy itt az a bökkenő, hogy a magyar mellett említi a lengyel családi kapcsolatait is. Márpedig ha bármi okból szlováknak /is/ tekintette volna magát vagy a családját, akkor a lengyel vonal ráadásul való felemlítése mellett a szlovák “kötődés” megemlítése is logikus lett volna. Pláne az orosz fogság alatti kihallgatása során: amikor is sem a magyar sem a lengyel kapcsolat nem válhatott előnyére, a szlovákkal viszont legalább némi szimpátiát kelthetett volna maga iránt.  Vajon miért nem tette?

9/ Egyébként semmi baj az esetleges szlovák származással. A baj az adatok manipulálásával, olykori valótlanjságával van.

A cikk végén emlegetett “közös örökséggel” pedig csak az a baj, hogy azt diplomáciailag csupán mi magyarok vesszük tekintetbe. Az un. utódállamokban ez nem szokás. Ellenkezőleg, … de erről itt most többet ne szóljunk.

Dr. Szádeczky-Kardoss Irma