2010 november 3 |
Benyovszky Móric (1746-1786) a Nyitra-megyei Verbón született. A magyarok mellett a szlovákok is magukénak tekintik, a budapesti és a pozsonyi televízió évtizedekkel ezelőtt közös filmsorozatot forgatott róla (szerepét szlovák színművész alakította). Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, Mária Terézia megfosztotta birtokaitól. Lengyelországban telepedett le, s mint ottani birtokos, hősiesen védte új hazája földjét az oroszokkal vívott háborúban. 1769-ben súlyosan megsebesült, fogságba esett. Kamcsatkára száműzték, ahol műveltségével, emberismeretével a helyi kormányzó bizalmába férkőzött. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását. 1771-ben a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett és kiáltványt fogalmazott, ami a későbbi orosz forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. Benyovszky később elhagyta Kamcsatkát, eljutott az Aleuti-szigetekre, majd a Kurilli-szigetek érintésével kikötött Formozán (a mai Tajvanon). Az angol James Cookot hét évvel előzte meg észak-csendes-óceáni utazásával. Benyovszky látta, hogy az egymással folyamatosan harcban álló ősnépek szemében tekintélyt, felettük hatalmat lehet szerezni. Francia kikötőből indult el, és a Madagaszkártól keletre levő szigeten kötött ki. 1774-ben a malgasiak szigetén a francia uralkodó tiszteletére megalapította Louisbourg városát.
Ettől kezdve, ha visszatért is Európába, a szigetre vágyott. Elfogadta a törzsfejedelmek ajánlatát, a kormányzóságot, és a madagaszkári népet választva kilépett a francia király szolgálatából. Elképzelése az volt, hogy Madagaszkárból modern államot szervez. Számítva a francia bosszúra hadsereget toborzott a bennszülöttekből, de nem bírtak a francia túlerővel. Benyovszky a malgasiakért halt meg – magyarként.
Erre a ma tizenötmilliós népességű szigetre utazott 2003-ban, a Magyar-Madagaszkári Baráti Társaság első nagy vállalkozásaként elindult expedíciója. Magukkal vitték a budapesti Benyovszky utcai kertben álló szobor másolatát: madagaszkári avatásán a helyiekkel együtt táncoltak és énekeltek. Az írástudó malgasiak füzeteikbe másolták a háromnyelvű emléktábla francia, malgasi és magyar szavait.
Képek:
1. A szines portrét a Benyovszky Móric emlékére alakult Magyar-Madagaszkári Társaság számára készítette Dárday Péter festőművész, a Társaság alapító tagja 2002-ben.
2. A Benyovszky Móric emlékére alkotott szobrot Elek Anita művész, a Társaság alapítótagja készítette 2003-ban. A kép a madagaszkári Maroantsetrában, a Társaság 2003. évi expedíciója során nyert elhelyezést Benyovszky egykori ténykedéseinek helyszínén. A bennszülöttek rituális ünnepség keretében vették át megőrzésre, és őrzik mindmáig. Ha valaki arra jár, keresse a törzsfőnököt. Az ágya alatt őrzi. Kérésre, a távoli vendégeknek szívesen megmutatja. (A képek szabadon felhasználhatóak a forrás megjelölésével.)
A szobor eredetije a Budapesti Állat- és Növénykert 2010 júniusában megnyílt Madagaszkári Háza előtt látható. A Társaság közszemlére bocsátotta a neves intézmény látogatói számára. A kiállításon Benyovszky Móricról és a Társaságról is olvasható néhány fontos információ.
Ide írva Könyv
http://www.panoramio.com/photo/13382066?source=wapi&referrer=kh.google.com
Ezt a fotót találtam a gugliban, Benyovszky városa, Maroantsetra közelében levő Nosy Mangabe sziget nyugatti oldalán (ahol középkori holland hajósok sziklavésetei is vannak).
Kérdés, hogy ez a barlang valóban ott van-e és nem téves kép. Semmi infó, se cím… (a kép készítője nem válaszol sem levélre, sem fórum beírásra)
Ez egy NAGYON régi barlangraktárnak tűnik. Talán Benyovszki egyik raktára volt…?
Kedves Diego Saanchez del Torres!
A fotó valóban a Nosy Mangabe szigeten levő barlangban készült. A mi Benyovszky expedíciónk is járt ott. Ez a sziget szigorúan természeti védett övezet, meglátogatni is csak kísérővel és regisztrációval lehet. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy Benyovszky járhatott ezen a szigeten, és mai nyelven konyhakerti növénytelepítéssel is kísérletezett. A képen látható kősírok a helyiek sajátos temetkezési szokásaira utalnak, ezek keletkezése valószínű, hogy Benyovszky ténykedése utáni időkre tehető.
Üdvözlettel:
G. Németh György elnök, Benyovszky Társaság
Tisztelt Társaság!
Itt-ott felbukkan, hogy Kubassek János cikksorozata az idén jelent meg az Élet és Tudományban Benyovszky Móric életéről,de eddig nem találtam azt meg. Ha van módjuk, esetleg elérhetővé tehetnék azt is a honlapon,nagyon érdekesnek tűnik a részletek alapján.